• Nagy Boldizsár

Elvarázsolt generáció – A WitchTok boszorkányai



Virtuális Tarot-olvasás, Insta-szűrőbe burkolódzó wicca oltárszelfi, kelta amuletteket bemutató TikTok-videó – 2022-ben kifejezetten trendi boszorkánynak lenni, és nem csak a Z-generáció körében. Vannak azonban, akik szerint nem múló divatról van szó, hanem egy olyan társadalmi jelenségről, ami többet mond korunk hiánybetegségeiről, mint gondolnánk.


„Soha nem tudtam a készen kapott rendszerekbe beilleszkedni, vagy elfogadni egy limitált, bekeretezett életet” – mondja Bölecz Lilla grafikus, számtalan könyv (köztük a Meseország mindenkié) illusztrátora, aki önmaghatározása szerint se nem wicca, se nem újpogány, nem tartozik semmilyen irányzathoz. Gyerekként vonzották az istenekről, mágiáról, alkímiáról szóló mítoszok és mondák, felnőttként pedig sok mindenbe belekóstolt keresve a választ az élet nagy kérdéseire. „Meg akartam érteni mindennek az okát, a működését, végül rájöttem, hogy amire tényleg szükségem van, az a béke, a természettel való egység, a szabadság és teljesség érzése.” Képein, amelyeket az Instagramon is posztol közel huszonkétezer fős táborának, visszatérő elemek a mitológiai lények, spirituális jelképek, misztikus tájak, tündérek, boszorkányok, és különösen a méltóságteljes, természetfeletti női alakok. Mint mondja: grafikáival szeretné másokban is felkelteni a kíváncsiságot, hogy „nézzenek a dolgok mögé, merjenek önmaguk lenni.”


Bölecz Lilla illusztrációja


Az Erő benned van

A boszorkányság az elmúlt egy-két évben látványosan előbújt a seprűszekrényből. Elég felmenni a modern szociológiai kutatások legtermékenyebb terepére, a TikTokra, hogy lássuk, mennyire foglalkoztatja a természetfeletti a 13 és 30 közöttieket. A #WitchTok alatt a cikk írásának időpontjában 20,5 milliárd tartalom található, a #witch alatt 10,8 milliárd, a boszorkánysággal, miszticizmussal ismerkedőket gyűjtő #babywitch alatt pedig további 2,3 milliárd. Az Instagramon is tarolnak a hasonló tartalmak: 16,3 millió találat közt böngészhetünk a #witch, és 7,8 millió találat közt a #witchesofinstagram alatt. Ha elmerülünk ezekben a posztokban, láthatjuk, hogy a friss generáció nem ugyanazt keresi az ezotériában, mint amit a legutóbbi nagy spirituális hullám követői 2006 tájékán. Rhonda Byrne kultkönyve, A titok kapcsán „a vonzás törvénye” vált népszerűvé a fejlett országokban, ami arra az egyszerűsített ezoterikus tanra épült, hogy a gondolatainknak teremtő ereje van. A kapitalista struktúrába remekül illeszthető mozgalom sokakban azt az elképzelést erősítette meg, hogy mindent csak akarni kell (legyen az pénz, siker, házasság, egészség), és az „Univerzum”, a javak nagy elosztója majd szállítja nekünk. A #WitchTok egészen másról szól, de a jelenségről nehéz általánosságban beszélni, mert egyik fő jellemzője éppen az intézményesült szabályoktól és egységes irányelvektől való eltérés. Ahogy a társadalmi trendeket elemző Hierarchy alapítója, Natalie Black megfogalmazta: „A WitchTok a közösségi médiában népszerű többi trendhez hasonlóan az emberi viselkedés és gondolkodásmód valós idejű pillanatfelvétele, és sok más, jelenleg populáris hashtag alatt található tartalmakhoz hasonlóan ez is azt a vágyat tükrözi, hogy a fiatalabb generációk aktívan keresik a kiutat az őket körülvevő bizonytalan, fogódzók nélküli világban. A legkézenfekvőbb megoldásnak azt látják, ha kezükbe veszik az irányítást, és egy olyan mozgalomhoz csatlakoznak, ami azt üzeni számukra: használd a belső erőd, légy ura a saját életednek, kapcsolódj a természethez vagy egy felsőbb erőhöz.” A londoni King’s College teológiai tanszékének kutatója hozzáteszi: a nyugtalan időkben gyakran felerősödnek a spiritualitás mozgalmak. „Az ezotéria aranykora az első és a második világháború közötti időszak volt” – magyarázza. A pandémia, a gyarmatosításra épülő nagyhatalmakból való kiábrándulás (az USA és az EU is fokozatosan veszít a vonzerejéből), az ökokatasztrófától való félelem és az egyre erősödő társadalmi polarizáció egy nagyszabású változást jeleznek előre, és sok szorongó, marginalizált helyzetben lévő fiatal úgy érzi, a spiritualitás és a sokszínűség mögötti egységet hirdető természetvallások adnak erőt nekik – amire, ironikus korunkra jellemzően, épp a digitális térben találnak rá.



Patchwork-spiritualizmus?

Kutatások szerint a Z-generáció korunk legkevésbé vallásos korcsoportja: önbevallásuk szerint egyharmaduk nem tartozik egy történelmi egyházhoz sem, miközben 60%-uk „spirituális beállítottságú, de nem hívő”. A modern miszticizmust nehéz definiálni, mert bár az önmagukat boszorkánynak nevező fiatalok használnak elemeket a kereszténység előtti pogányságból és az 50-es években indult wicca-mozgalmból is, ezeknél jóval rugalmasabban és személyre szabottabban értelmezik a fogalmakat. Némelyik WitchTok-videóban például azt mutatják be, hogyan töltik fel „jó energiával” a kristályokat a napfényben, mások azt, hogyan alakítsunk ki profi tündérkört, vagy milyen gyertyák, gyógynövények és bűbájok segítségével szabaduljunk meg a szorongástól. Csatlakozhatunk online kovenekhez (boszorkánykörökhöz), feliratkozhatunk a számunkra szimpatikus „influenszer boszorkány” live szertartásaira, babywitchként pedig bármikor tanácsot kérhetünk a mentoroktól. A feedeket görgetve az az ember érzése, hogy e boszorkányság arra ösztönöz, hogy ha segítséget is kérsz és kovenbe is tartozol, járd a saját utad, közben pedig válogass szabadon a különböző kultúrákhoz tartozó eszközök, szokások közül. De vannak közösségek, ahol ennél jóval tudatosabbak. „Számunkra a boszorkányság és a tündérség a nőiességet, a természetközelséget, a kreativitást, az érzékenységet, a tudatosságot, az életvitelt, a gyógyítást, a jóságot, a humort, és a belső erőnket jelképezi – foglalja össze Brigi és Zsuzsi, a magyar the city fairies közösség alapítói, akik rendszeresen tartanak workshopokat a modern boszorkányság iránt érdeklődőknek, és most hallanak először a WitchTok-trendről. Ők jóval előbb, hat éve alapították a közösségüket, mert úgy érezték magukat, „mint másvilági lények, akik keresik a helyüket a városban, miközben mindenhová magukkal viszik a varázslatos világukat”.

A the city fairies két tagja (Forrás: Facebook)


Arra a kérdésre, hogy miként jelenik meg a boszorkányság a közösségük tagjainak életében, így felelnek: „A boszorkányság elsősorban a természet közelségéről, tiszteletéről és szeretetéről szól, ami megjelenhet egy gyógytea készítésében, összetört szívű barátunk számára; a Hold ciklusainak követésében; az évszakok ünneplésében; vagy az önmagunkkal való törődésben is.” Hozzáteszik: mindenki addig megy el a spiritualizmus gyakorlásában, ameddig neki jólesik, semmi nem kötelező. A vallásos háttér sem kizáró ok: a hagyományos egyházak gyakorlatai szépen kiegészíthetők a boszorkányság szellemiségével, és mindenki járhatja a maga útját, mondják, addig, amik nem ártanak vele másokkal.


Indira Marzbani társadalomtudós azonban egy cikkében arra hívja fel a figyelmet: mivel a Z- és Y-generációk már a választási lehetőségek kultúrájában nőttek fel, ahol a szabad önkifejezés lehetősége látszólag végtelen, és nem fogadják el, hogy más határozza meg a szexualitásukat vagy a nemüket, minden olyan merev vallást elutasítanak, ami korlátozza őket a személyes önmeghatározásukban és spiritualitásukban. A modern fiatal boszorkányok közül néhányan, akik nemcsak elfogadják a sokszínűséget, hanem alapvető értéknek tarják a társadalmi kisebbségi csoportokkal való szolidaritást, a tradicionális egyházakat intoleránsnak, bántalmazónak és korruptnak tartja. A boszorkányság számukra alternatívát jelent az ilyen kirekesztő intézmények helyett. Ahogy Ashley Ryan TikToker fogalmaz egy interjúban: „A hagyományos, tekintélyen alapuló spirituális struktúra hanyatlását látjuk, ennek a vezető nélküli, önszerveződő közösségnek pedig az erősödését. Olyan biztonságos terek jöttek létre, amelyekhez bárki csatlakozhat, megtartva a saját spirituális kötődését anélkül, hogy félnie kellene mások elítélő, megszégyenítő reakcióitól.”


Az abszolút feminista ikon: a boszorkány

A legnagyobb világvallások főistenei férfiak, az értékrendjük pedig patriarchális – ez a másik oka annak, hogy sok fiatal nő és queer szemében szimpatikusabb az istennő- és földanya-alapú spiritualitás, ahol minden a női energiákról és a női hatalomról szól, illetve a bináris kategóriákon való túllépésről. „A boszorkányság mindig is a feminizmusról szólt, és természetéből adódóan politikai jellegű” – írja az Inner Witch című könyvében Gabriela Herstik. Pam Grossman a népszerű The Witch Wave podcast házigazdája úgy fogalmazott: „a boszorkány tökéletes szimbólum mindazok számára, akik fel akarják forgatni a status quót, akik vissza akarják követelni azt, ami jár nekik”. A boszorkány az a női archetípus, aki önmaga ura kíván lenni – fejtegeti egy adásában. „Nem más emberektől kapja a hatalmát, hanem önmagában is hatalommal rendelkező lény. Tehát ő az abszolút feminista ikon.” A romantikus elképzelés szerint azok a nők, akiket a történelem során boszorkányság vádjával üldöztek és kivégeztek, koruk brilliáns elméi voltak, akik fenyegetést jelentettek a patriarchátus számára. Bár ez az általánosító nézet történelmietlen, kollektív tudatunkban mégis a lázadó, természetfeletti erővel rendelkező kívülálló alakjával azonosítjuk a boszorkányt, így nem is csoda, hogy sok fiatal politikai okokból nevezi magát annak, miközben semmiféle mágiát nem gyakorol. Angol nyelven egyébként számtalan feminista és aktivista szemléletű boszorkánykönyv jelent meg az elmúlt két-három évben, olyan beszédes címekkel, mint a Forradalmi boszorkányság, Az ellenállás mágiája, vagy az Átok a patriarchátusra.


Boszorkányok tüntetése (Scott Eisen/Getty Images)


Mi folyik a virtuális kovenekben?

A WitchTokot az is megkülönbözteti a korábbi ezoterikus trendektől, hogy a közösséghez való tartozás érzését adja. Az online kovenek befogadó, biztonságos virtuális terek, ahol egymás spirituális fejlődését támogatják. Ahogy a több mint százezer követővel rendelkező TikToker, M Alexis mondja: „A való világban nehéz a boszorkányságról beszélni, mert nem értik, mit jelent ez számomra, és elítélnek. Azt szoktam mondani: a bűbáj olyan, mint az ima. Ugyanúgy szavakat küldesz ki a világba, és bízol benne, hogy változni fognak a dolgok.” Az egyik legnépszerűbb boszorkánymentor az X-generációs Terri Foss, akinek Etsy-shopjában pillanatok alatt fogynak el saját kézzel készített tündérbútorai és varázsékszerei. „A szertartásaim során egykor konkrét dolgokat kértem: mondjuk azt, hogy szeressen belém egy bizonyos fiú. Ma már tisztában vagyok azzal, hogy nem tudhatom mindig előre, mi hozza a legjobb eredményt, ezért azt a szándékot fogalmazom meg, hogy legyek önmagam lehető legjobb verziója.” Nem érdemes tehát amiatt aggódni, hogy a tizenévesek veszélyes praktikákat kezdenek el űzni. Ami inkább problémát jelenthet: a boszorkányság nevében kizsákmányolni embereket és a természetet, illetve a kulturális kisajátítás.


A Juju című websorozat feminista fekete boszorkányokról szól


Ezotéria etikusan

A WitchTok-hullámra természetesen azonnal reagált a piac is: az egyszerű Etsy-shopoktól kezdve a legnagyobb cégekig már szinte mindenki előállt a maga misztikusnak-varázslatosnak gondolt termékeivel. Az Euromonitor International adatai szerint momentán egy 700 milliárd dolláros üzletágról van szó, és ez a szám 2021 végére felmehet akár 1000 milliárdra is – a fő fogyasztók az Y-generáció tagjai, azon belül pedig az önsegítés és mindfulness iránt érdeklődő nők. Mindent elárasztanak a pentagramás ruhadarabok, kristálygömbös kiegészítők és a boszorkányság témájú előfizetői boxok, amivel nem is lenne gond, ha az árusított tárgyak zöme nem etikátlan úton, emberek vagy a természeti források kizsákmányolával jutna el a vásárlókhoz – ha már egymás és a Föld tisztelete a boszorkányság egyik alapelve. Érdemes utánanézni, gyerekmunkásokat is alkalmaztak-e a kínált kristályok és ásványok bányászata során, vagy hogy a fast fashion márkák milyen mértékben járulnak hozzá a környezetszennyezéshez, hogy hogy mi 2000 forintos Tarot-mintás pólóban járhassunk.

Nem egyszerű etikusan bányászott kristályokhoz sem hozzájutni


A kizsákmányolás másik formája, hogy egyes cégek kisebbségi csoportok hagyományainak kisajátítása árán igyekeznek nyerészkedni. Ráadásul, mutat rá egy atlantai online koven alapítója, Brooklynn, mindezt úgy, hogy a boszorkányságot gyakorló népcsoportokat a történelem során először gyarmatosították, kisebbségi státuszba kényszerítették, majd démonizálták, később pedig a kultúrájukat kisajátították, kifehérítették, és áruvá tették. A modern boszorkányság egyik legvonzóbb vonása a már említett szabályoknélküliség, ami azzal is jár, hogy bárki szabadon válogathat a gyakorlatok, eszközök közül – márpedig ez valódi károkat is okozhat. Edgar Fabián Frías mexikói wixáritari őslakos azt tanácsolja: „Ha nem tudod, hogy az általad gyakorolt szokások honnan származnak, derítsd ki, különben része vagy a gyarmatosítás és a lopás egy újabb formájának!” Persze nem csak egyéni szinten történik kisajátítás, hanem magasabb szinteken is. Csak egy történet a sok közül: az észak-amerikai őslakosok számára egészen 1978-ig tiltották, hogy tradicionális szertartásaikon fehér zsályát használjanak, majd nemrég a francia tulajdonú Sephora előrukkolt egy fehér zsályát is tartalmazó „Starter Witch Set”-nek nevezett szépségcsomaggal. A nagy érdeklődésre való tekintettel a Spehora rátette a kezét az Egyesült Államok fehér zsálya-készletére, így az ismét egyre inkább elérhetetlenné vált a helyi őslakos közösségek számára. A márka végül beszüntette a termék árusítását, és jó példát mutatva bocsánatot kért a kisajátításért.


De a többi történet nem végződik ilyen happy enddel. „Dühítőnek tartjuk az ilyen kizsákmányolást, ezért sincs sok termékünk – mondják a the city fairies alapítói, akik kizárólag etikus eredetű füstőlőket és kristályokat használnak, még ha ezeket körülményesebb is beszerezni. „Gyakran említjük a posztjaikban azt is, hogy nincs szükség semmilyen tárgyra a rituáléhoz, csak önmagadra. Minden más eszköz csak kiegészítő, és bár inspiráló vizuálisan, nem a tökéletes Pinterest képről szól ez az egész.” Bölecz Lilla úgy gondolja, lehet jó oldala is annak, hogy bekerült a köztudatba a boszorkányság: „Sokak esetében talán éppen ez lesz a fehér nyúl, ami után szaladva egy másik világba pottyannak.” Egyébként már ő sem használ semmilyen tárgyat a spirituális gyakorlataihoz. „Mindig is a hagyományok, rítusok, vallások belső, lényegi, közös magvát kerestem. Régebben gyakran alkalmaztam különféle eszközöket, ásványokat, Tarot-kártyát, rituálékat, de az évek során egyszerűsödött a hozzáállásom. Jelenleg azt érzem, nincs szükségem semmilyen tárgyra ahhoz, hogy kapcsolódni tudjak önmagamhoz, az önvalóhoz.” Ha ez lesz a WitchTok-mozgalom fő csapásvonala, semmiképp nem érdemes boszorkányüldözésbe kezdenünk. Sőt, talán tényleg nem árt a világunknak egy csipet varázslat.


0 comments

Recent Posts

See All